2017. június 12., hétfő



Arcod az arcomhoz szorítanád                      
csak lennénk ketten csendben                        
távol a világ.                                                   

Elhoz a holnap nekem                                   
kezedbe fogod a kezem                                 
csendes boldogság.                                        

A mozdulat félbe’ marad                               
finoman érzem illatodat                                 
puha simogatás.                                              

Szerelem lángja lobban                                  
látom magam álmodban                                 
végtelen utazás.                                              

Tudom, hogy megérkeztem                           
jövőm kezedbe tettem                                    
boldog várakozás.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése